A csontrendszer

Az emberi csontváznak számos feladatnak kell megfelelnie. Szilárdnak és erősnek kell lennie az  erőbehatások sokasága ellen, ugyanakkor nem lehet rideg és nehézkes. Tartós és monoton erőbehatásra sem törhet el, sőt a növekedés folyamán is változtatnia kell károsodás nélkül méretét és alakját. Emellett azonban fontos szerepet játszik az anyagcserében, vérképzésben, az immunrendszer működésében, számos biologiai folyamat alapja, létfontosságú anyagok raktára. Mindezekből következik, hogy felépítésében számos sejt és bonyolult belső szabályozások sokasága vesz részt, amely biztosítja a rendszer állandóságát és megújulását. Az egészséges csont szervetlen és szerves állományból áll.  A csontszövet saját sejtjei a csontépítő osteoblastok, az osteocyták, valamint a csontbontó ostoclastok.  A sejtek közötti állomány  szerves és szervetlen részre tagolódik. A szerves részt döntően a kollagén rostos váz határozza meg, a szervetlen állomány kalcium-és foszfáttartalmú hidroxiapatit mikrokristályokból áll. 30-35 éves korunkig tart a fiatalkori maximális ún. csúcs-csonttömeg kialakulása, amely ezt követően évente enyhe csökkenést mutat és nők esetében a menopausa táján, a férfiak esetében mintegy 10-15 évvel később indul meg egy jelentősebb csonttömeg vesztés. A fiatalkori csúcs-csonttömeg kialakulásának nagyságát és az azt követő csontvesztés mértékét 60-80 %-ban a szüleinktől örökölt génjeink, 20-40 %-ban egyéb kockázati tényezők határozzák meg. Utóbbi mégsem elhanyagolható, mivel a megfelelő fizikai aktivitás, sport, mozgásban gazdag életvitel, illetve kellő kalcium és vitamindús étrend igen kedvezően befolyásolja a fiatal életkorban elérhető csont mennyiségi és minőségi tulajdonságait. Ez biztosítja azt, hogy a fiatalkori csúcs minél magasabbra fejlődhessen és ezáltal az életkornak megfelelő csontvesztés során ne érje el csonttörési küszöböt a csontvesztés mértéke.( példa: A sivatagban az autókat több benzinnel látják el, mivel nem tudják kiszámítani, hogy mennyi fog belőle elfogyni. Több benzint raktározva nagyobb eséllyel jutnak ki a homokrengetegből) A vázrendszer kétféle típusú csontszövetből épül fel. A corticalis ( kérgi-csöves csontok pl. combcsont)  csontszövet, a felnőtt csontszövet 80%-át teszi ki, a maradék a trabecularis csontszövet, melyet spongiosának vagy szivacsos csontszövetnek (csigolyatestek és csukló vége) is nevezünk. A különböző csontok kérgi és szivacsos állományának mennyisége és aránya eltérő. A csigolyatestek és a hosszú csöves csontok végrészei főleg szivacsos csontállományt tartalmaznak.

A csont állandó átépülésben van, egy élő szerv, ami 7-10 évente megújul, így évente a csontrendszerünk mintegy 10 %-a átépül.

A csontnövekedés (modeling) befejeződése után fiziológiás körülmények között a csontok mennyisége és struktúrája hosszú évekig változatlan marad annak ellenére, hogy folyamatosan újraképződik. Az állandó csontátépülés, turnover nélkülözhetetlen a csontsejtek életképességének fenntartásában, a  csont-anyagcsere szabályozásában és a helyi mikrosérülések eltüntetésében. Egészséges felnőtt szervezetben évente 10%-a újul meg megfelelő periodicitással. A megújulás elszórtan, különálló apró gócokban, az ún. csontátépülési egységekben (BMU) zajlik. Az aktiváció jelenti az első lépést, melyben a praeosteoclastok osteoclastokká alakulnak. Az aktivált osteoclastok ezután elvégzik a csontbontást, majd nagyméretű sejtek cementvonalat raknak le, elhatárolva az új és régi csontszövet területét. A csontképzés idején a kivájt üreget az aktivált osteoblastok fokozatosan szerves alapállománnyal töltik ki (korai szakasz), mely később telítődik fel szervetlen állománnyal (késői szakasz). Amennyiben kalcium vagy D-vitamin hiányos a táplálkozás, lágyultabb csontszerkezet jöhet létre, ez az osteomalacia. Fiatalabb korban rachitisről-angolkorról beszélünk, mivel ilyenkor görbületek, növekedési zavar  is társulhatnak hozzá. Pontosan szabályozott a csontlebontás és a csontképzés mértéke is, a lebontott és az újdonképzett csont mennyiségének normális körülmények között teljesen egyezniük kell. Ez a coupling, azaz harmonikus összekapcsolás.kicsit hasonlóan, mint amikor a fék és a gázpedál megfelelő és ritmikus változásával jutunk lépésről-lépésre előre a belvárosi dugóban autóval. Képzeljük el álmaink házát, amelyben az elöregedő téglákat a mester kicseréli ( bontó), majd a másik mester az újat beépíti ( építő ). Az építkezés mindig tovább tart, mint a bontás, mivel az anyagoknak meg kell kötni. Behelyezésük sem egyszerű, így ahhoz, hogy ez zavartalanul menjen végbe nekünk is mindent meg kell tennünk.

 A női szervezetben a menstruáció abbamaradását követően a csontbontó és csontépítő sejtek működése felgyorsul. Tekintettel arra, hogy az építkezés időigényes ez a folyamat nem mehet gyorsan tökéletes módon végbe, így csontvesztés indul meg. Mozgáshiány esetén a csontépítő sejtek nem kapnak ingert, így mintegy ellustulnak, ami szintén csontvesztést okoz. Kalciumhiányos táplálkozás esetén építőanyag nélkül szintén nem tud a csontépítő sejt építkezni és ez szintén csontvesztéshez vezet.

Szerző: Dr. Somogyi Péter

Forrás: [ www.osteoporosis.hu ] - Tilos a forrás feltüntetésének eltávolítása.
Copyright 2004 - Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság
Minden jog fenntartva!