Csontritkulás tünetei:

A csontritkulást “néma járványnak” is szokták nevezni, mivel nem ritkán az első tünet, ami a beteget orvoshoz irányítja, az maga a csonttörés.

A csigolyatest törések egy része alattomosan, szinte korábbi panasz nélkül-lappangva- következik be. A beteg testmagasságának csökkenése, fokozott háti görbülete, a bordaívek és a csípőlapátok közötti távolság csökkenése, gyakran hasba sugárzó panasz, vagy a hasfal megereszkedése hívja fel a figyelmet a csigolyatörésre. Gyakran számolnak be a betegek arról a problémáról, hogy nem érik fel a konyhában a felső polcon levő edényeket, esetleg ruhájuk nem áll rajtuk úgy, mint korábban.

 A test súlyvonalának áthelyeződése miatt gyakoribbá válnak az elesések, ami szintén hozzájárul a további csonttörések kialakulásához.

            

A csonttörések a csigolyatestek mellett a csípőtájékon- (combnyaktörések, tomportáji törések), a csukló és felkar környékén következnek be, így létrejöttük  nagy fájdalommal és többnyire a végtag alakváltozásával, duzzanatával jár. A csípőtáji törések gyakran a végtag rövidülését eredményezik, miközben az kifelé fordul. Mozgatásra, de többnyire nyugalomban is heves fájdalmat érez a paciens. A  balesetek 2/3 részben otthon következnek be, ezek közül is legtöbb esetben a lakásban. A csonttörések megelőzésében ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a lakás berendezéseire, minél egyszerűbb ésszerű lakás átrendezéssel a törések közel fele megelőzhető lenne.

A csuklótörések elesést követően jönnek létre, amikor a védekezés következtében kitámaszt a paciens és a test mintegy ráesik az alkarvégre. A csípőtáji és felkar törések többnyire idősebb korban következnek be, amikor a csökkenő reflexek következtében a védekezés elmarad és az erőbehatás direkt éri a csontot.

Csípőtáji törés:

A csípőtáji törések az osteoporosis legrettegettebb törései. Az életkor előrehaladtával elsősorban a hetvenedik év körül nő meg a jelentősége, mivel a csípőtáji törések ilyenkor válnak gyakoribbá. Az idősebb betegek eleve fogékonyabbak az őket érő erőbehatásokra és szervezetük emiatt sokkal érzékenyebben reagál egy hasonló mértékű traumára, mint korábban. Gyakrabban jöhetnek létre a törést követően sződmények. A leggondosabb orvosi ellátás mellett is egy éven belül minden ötödik betegünket elveszítjük. Magyarországon tíz évvel ezelőtt évente mintegy 8 ezer csipőtáji törés történt,  napjainkban mintegy 14-15 ezer töréssel számolhatunk. Tehát az utóbbi tíz évben a csípőtáji törések száma megduplázódott.

Egy amerikai tanulmány szerint csípőtáji törésen átesett betegeket vizsgálva 6 hónappal törésük után 10 betegből 5 képtelen volt segítség nélkül öltözni, 9 képtelen volt segítség nélkül mintegy 800 métert gyalog megtenni, 9 képtelen volt segítség nélkül félemeletnyi távolságot lépcsőn megtenni.

Magyar orvosok 754 beteget követtek nyomon csipőtáji törésük után. 5 év után az életben levő 254 betegből 199 töltött ki kérdőivet. A betegek 43 %-a nem használt segédeszközt 32 % használt egy botot, 11 % két botot, vagy mankót, 13 % járókeretet 10 beteg nem tudott felkeni ágyából. Mindössze 28 beteg jelezte, hogy járóképessége egyezik a törést megelőzővel, fájdalom után érdeklődve csak 20 %-uk érezte állapotát panaszmentesnek.

Az életkor emelkedésével a halálozási arány emelkedik. Magyarországon a csipőtáji törésen átesett betegek közül az első év után évente több mint 3000 személyt a legkorszerűbb ellátás mellett is elveszítünk.

Kutatók különböző földrészeken a csipőtáji törések előfordulási gyakoriságát vizsgálták, és a 80 év felettiek körében azt találták, hogy a törések előfordulási gyakorisága legmagasabb Észak-Európában, majd Észak-Amerika, Óceánia, Kelet-Európa, Nyugat-Európa, Dél-Európa, Ázsia és Afrika következik. 1990-ben a világon 1,2 millió csipőtáji törés történt, a becslések szerint  2025-re 2,6 millió, 2050-re 4,5 millió várható. Meltonék 6,3 millió csípőtáji törést jósolnak 2050-re. Az elkeseredett küzdelem jelentőségét mutatja, hogy a WHO a várható emelkedési törési tendencia 25%-os mérséklését szeretné elérni!

Ázsiában várható a legnagyobb növekedés, ahol az összes csipőtáji törés 26 %-a történt 1990-ben, 2025-ben 37 %-a, 2050-ben 45 %-a várható.

Az Egyesült Királyságban, Trent régióban csípőtáji törötteket vizsgálva azt találták, hogy azok által igénybevett kórházi ágyak száma meghaladja az emlőrák, a szivinfarktus , a krónikus obstruktiv légúti betegség és a cukorbetegség következtében regisztrált értékeket.

Csípőtáji törést elszenvedett beteg Rtg felvétele

Csigolyatest törés:

A csigolyatestek törése bekövetkezhet emelésre, rossz mozdulatra, fenékre eséskor, de bekövetkezhet köhögésre, tüsszentésre, esetleg spontán is. Magyarországon évente mintegy 30-40 ezer törés történik. A csigolya törése többnyire fájdalommal jár. Ennek nagysága változó. Van olyan beteg, akinél később,  több hónap múlva derül ki, azonban számos esetben nagy fájdalommal jár és a beteg képtelen a korábban megszokott életvitelét folytatni. A csigolyatestek törése a férfiakat és a nőket is érinti. Nők esetében a menstruáció abbamaradását követően gyorsabb csontvesztés indul meg. Egy részük évente több százalékát is elveszítheti csonttömegének (ez 10 év alatt akár 25-50% is lehet). 

Csigolyatestek törése látható a Rtg felvételen. A normális körülmények között téglatest alakú csigolyák biconcav alakban megkeskenyedtek. A beteg heves deréktáji fájdalma miatt kereste fel orvosát.

Szövődmények:

A combnyaktörésen, többszörös csigolyatest törésen átesett magatehetetlen előrehaladott életkorú emberek fogékonyabbak a törést követő szövődményekre, így gyakrabban alakul ki mélyvénás trombosis, tüdőembolia, tüdőgyulladás, szív-érrendszeri elégtelenség, ami gyakran  elhalálozáshoz vezet. Fontos a töréseket követően a betegek felültetése, minél korábbi felkeltése , a mielőbbi gyógytorna, trombosis elleni gyógyszeres védelem és ha kell kompressziós harisnya alkalmazása. 

A csuklótáji törések és felkar törések noha banálisnak tűnnek, a legalapvetőbb tisztálkodási funkciókban, étkezésben, öltözködésben, háztartás ellátásában jelentenek nehézséget.

Felkar törés röntgen felvétele

 

Csukló törés Rtg felvétele

 

Szerző: Dr. Somogyi Péter

Forrás: [ www.osteoporosis.hu ] - Tilos a forrás feltüntetésének eltávolítása.
Copyright 2004 - Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság
Minden jog fenntartva!